Elektromos fűtések és gázos rendszerek hatásfok összehasonlítása
Örökösen előforduló téma az elektromos fűtések kapcsán, hogy mindenki rávágja: „drága, mert a villanyfűtés háromszor annyiba kerül, mint a gázfűtés”. Igen, tényleg: a gázból származó egységnyi hőenergia mai árakon harmada az elektromosénak. De azt majdnem mindig elfelejtik hozzátenni, hogy csak egyforma 100%-os hatásfok esetén!
A korszerű villanyfűtésekről valószínűleg mindenki tudja – amellett, hogy a legtisztább fűtés és megújuló energiával is kiszolgálható -, hogy közel 100%-os hatásfokúak. Akkor is, ha kint alacsony a hőmérséklet és akkor is , ha nem!
De hogy is van ez az egyéb fűtéseknél? Bizony minden egyes fűtési fajta más és más.
Mivel az elektromos fűtéseket mindenki elsősorban a gázfűtéssel – a közhasználatban sajnos szinte mindegy milyen típussal – akarja összehasonlítani, ezért álljon itt egy rövid összefoglaló a gázos rendszerekről.
Kirívó példaként először nézzünk egy elavult parapetes gázkonvektoros fűtést. Itt a valós – üzem közbeni – hatásfok inkább 30-35 % körül van, nem annyi, mint ami a leírásban szerepel maximális terhelésen. Olyan ez, mint az autók gyári fogyasztási adata: soha nem tudjuk valós, használati körülmények közt elérni.
Itt egyszerűen a hatásfokok összevetéséből kiderül, hogy bármely korszerű elektromos fűtés hasonló vagy olcsóbb üzemeltetésű lehet, mint az azonos körülmények közt üzemelő konvektor.
Gázkazánok hatásfoka valójában
A kazánok hatásfokát számos tényező befolyásolja. Az elmúlt évtizedekben a tüzeléstechnikai hatásfoknak volt jelentősége a kazánok kiválasztásnál, méretezésénél. Ez a névleges, vagy méretezési állapotban, valamint folyamatos üzemben mért hatásfokot jelenti. Ezen adat mindössze egy idealizált vagy más néven névleges hatásfok.
Pedig a kazánhatásfok csak különböző terhelések mellett értelmezhető korrekten. A leggyakrabban a névleges terheléshez tartozó kazánhatásfokot adják meg. Ekkor a kazánégő teljes terheléssel üzemel, nincs készenléti veszteség, mert folyamatos az égő működése.
Részterhelésnél – túlméretezett kazánnál szinte mindig így üzemel a kazán – viszont a kazánégő szakaszosan üzemel. Az égő bekapcsolt állapotának és a kikapcsolt állapotnak az arányát a korrigált kazánterhelés adja meg.
A kazán hatásfoka részterhelésen az alábbiakat veszik figyelembe – a kazán hatásfoka részterhelésen, a kazán hatásfoka névleges terhelésen, a korrigált kazánterhelés, a kazán fajlagos készenléti vesztesége a kazánterheléshez tartozó kazánvíz hőmérsékleten.
Kazán éves hatásfoka
A fűtési időszak nagy részében a kazán részterheléssel üzemel. A tüzelőanyag fogyasztásával ezért az ilyen működés közben értelmezhető hatásfok lesz arányban. Az éves hatásfok megállapításához a DIN 4702 az alábbi táblázat szerinti kazánterhelések mellett mérhető kazánhatásfokok átlagát javasolja:
1. 12,80%, 2. 30,30%, 3. 38,80%, 4. 47,60%, 5. 62,60%
Az itt szereplő kazánterhelésekre elmondható, hogy a németországi téli meteorológiai adatokat vették alapul. A fűtési idény teljes tüzelőanyag fogyasztását 5 egyenlő részre osztva azt határozták meg, hogy az egyes fogyasztásokhoz mekkora átlagos külső hőmérséklet tartozik, és azokhoz mekkora kazánterhelés rendelhető.
Az egyes részterhelésekhez természetesen más és más valós hatásfok tartozik, melyek átlagából határozható meg az éves hatásfok is.
Esettanulmányok alapján néhány példa:
- szabványos kazán állandó (80/60 fok) kazánvíz hőmérséklet üzemmel 73-90% hatásfok közt változik. Éves hatásfok: 84%
- szabványos kazán 2x túlméretezve: 58-85%. Éves hatásfok: 75%
- alacsony hőmérsékletű kazán állandó üzemben: 86-92%. Éves hatásfok: 90%
Azaz látható, hogy az itthon szokásos túlméretezés mennyire nem tesz jót a fogyasztásnak és jelentősen csökkenti az éves hatásfokot!
Valós magyarországi viszonyok közt a helyzet még rosszabb, hiszen az időjárás messze nem olyan zord , mint Németországban, azaz a kazánunk még többet üzemel az alacsony terhelésű időszakban!
További hatásfok rongáló egy rossz, hőszigeteletlen kémény is, fejletlen vezérlés, stb.
Végeredmény
A fentiek természetesen a ma kapható, korszerű kazánokra vonatkoznak. Azaz kijöhet az az egyszerű következtetés is, hogy egy régi, túlméretezett , rossz vezérlésű gázkazános rendszert (30-40% valós hatásfok) lecserélve egy korszerű elektromos fűtésre , bizony közelíthetjük az előző évi gázos rezsiszámlát.
Persze itt mondhatnánk azt is, hogy akkor nem célszerűbb egy alacsony hőmérsékletű kazánra cserélni a rendszert?
Egyáltalán nem biztos! Ha pl. teljes rendszert cserélünk mindenestől, akkor már jobban megéri egy jóval kisebb beruházás igényű elektromos rendszert telepíteni, a maradék pénzből pedig csökkenthetjük a házunk hőleadását vagy éppen napelemrendszert telepíthetünk. Áramot még mindig egyszerűbb termelni otthon, mint gázt!
Fűtésrendszer kialakításánál, korszerűsítésénél is érdemes hosszabb időben gondolkozni.
Ne csak a havi költséget nézzük, amit közvetlenül fizetünk a szolgáltatónak!
Az elektromos fűtés ellenzői bizony mindig kihagyják a számításból, hogy egy fűtésrendszer megítélése nemcsak ebből áll.
– beruházási költség – az elektromos fűtés messze olcsóbb
– fenntartási és karbantartási költség – villanyfűtésnél gyakorlatilag nincs
– garancia – általános lassan az 5 év
– meghibásodási hajlam – szinte nulla
– megújuló energiával kiszolgálhatóság
– élettartam – egy fűtőpanel még vígan „duruzsol”, amikor a kondenzációs kazánt már cserélhetjük!
– CO2 kibocsátás – az elektromos energia előállításának több, mint fele atomenergiából, napelemes rendszerekből származik. Csa a másik része fosszilis energia. A gáznál ugye ez 100%