ADAX és GLAMOX fűtőpanelek fogyasztása, tapasztalatok, vélemények
Elektromos norvég fűtőpanel fogyasztása (Adax, Glamox) tapasztalatok alapján
Nagyon „tekeri” a villanyórát, mennyi lesz a rezsi és mennyi a fogyasztása a fűtőpanelnek? Ezek majdnem mindig az induló kérdések az vásárlóinknál.
A sokéves tapasztalat, a vásárlói visszajelzések (és számítások is) azt mutatják, hogy egy helyesen méretezett panel effektíven (ennyi ideig működik a fűtőbetét) napi 6-8 órát működika külső hőmérséklet függvényében, azaz a fogyasztása alapja ez lehet.
Természetesen minél jobb minőségű termosztáttal ellátott fűtőtestet használunk, annál jobban csökkenthető a napi üzemidő! Elektromos fűtésnél (is) legjobban akkor csökkenthető a fogyasztás, ha csak akkor használjuk, amikor feltétlenül szükséges: ha nem vagyunk otthon vagy éjjel, elég, ha csökkentett módban megy a termosztát.
További csökkenés érhető el infrafűtéssel is dolgozó panelekkel, hiszen a jobb hőérzet miatt kisebb termosztát hőfokon üzemeltethetőek a készülékek. Ilyen fűtőtestje a norvégoknak egyelőre nincs sajnos, mindegyik panel (Adax, Glamox, Beha) konvekciós elven működik!
Ezért is helytelen kicsit a fűtőpanel elnevezés, hiszen a norvég fűtőtest valójában konvektor. (a fűtőpanel elnevezés a részben infrafűtéssel működő fűtőtesteknek jár ki, például az Atlantic Solius!)
Mennyi is akkor egy norvég fűtőpanel fogyasztása, hogy is jön ki a 6-8 óra üzemidő?
Egy helyiség fűtési teljesítmény igényét a leghidegebb állapotra kell meghatározni, hiszen akkor is kívánalom a megfelelő belső hőmérséklet.
Azaz külső – 18 C fokra és belső 22-23 C fokra. Tehát a maximális teljesítmény arra kell, hogy a fűtőtest ilyenkor is fel tudja melegíteni a szobát megfelelően, azaz maradéktalanul tudja pótolni a hőveszteséget. Így értelemszerű, hogy mikor kinn ennél enyhébb idő van – vagy a teljesítmény túlméretezett – , a fűtőtest nem működik mindig.
Ezt a működést teljes mértékben a panelbe épített termosztát irányítja, így annak az érzékenységétől is függ, hogy mikor mennyit tartja bekapcsolva a fűtőbetétet!
Azaz milyen a hiszterézise: mennyivel engedi túlfűteni és mennyivel a beállított hőmérséklet alatt indítja újra a fűtőtestet. Pl. egy átlagos (jó) érzékenységű elektromos fűtőtest 22 C fokra állításnál 21,5 fok alatt kapcsol be és 22,5 fok elérése után kapcsol ki.
Így a helyiség fűtéséhez szükséges hőenergiát csak a működés időtartamával tudják szabályozni. Minél melegebb a külső hőmérséklet, annál kevesebb a működési idő. A fogyasztás nem elsősorban a panel teljesítményének a függvénye. Ezért mondjuk azt, hogy a szükségesnél nagyobb norvég fűtőpanelt nyugodtan lehet használni.
A gyorsabb felfűtés miatt még kevesebb is lehet a rezsi, ha a villanyóra amperkapacitása bírja.
És nem utolsó sorban felejtsük el a szlogent, hogy „egy percből 20 másodpercet működik”, hiszen nem időkapcsoló vezérli a fűtőbetét működését a norvég panelben, hanem egy fejlett „szobatermosztát”.
Hasonlítva a gázfogyasztás egész évre szétosztott havidíjas rendszeréhez, kis számolgatással egy átlagos hőszigetelésű (nem rossz) kb. 60 m2-es lakás elektromos fűtési havidíja 20-25.000.– Ft körül alakulhat mostani áramdíjjal (átalánydíjas elszámolással)! (6 kw szükséges beépített teljesítménnyel) (2022 évi számok!)
Norvég fűtőpanel fogyasztását meghatározó tényezők
Ha tudjuk azt, hogy mennyi energiát kell egy adott helyiségbe pótolnunk ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a helyiség hőmérsékletét, pontosan tudnánk a fogyasztást is. Ezt még egy energetikai számítás is nehezen találja el, hiszen a körülmények minden évben változnak, tekintsük például az idei (2017) fűtésidényt az előző évihez képest.
Mit szükséges figyelembe venni az elektromos norvég fűtőpanel fogyasztása számításánál?
– Hány fokon használjuk a termosztátot: az már köztudatban van, hogy 1 C fok változtatás a termosztáton nagyjából 5-6% fogyasztásváltozást okoz, azaz ha 20 fok helyett 25 C fokon szeretünk élni, máris 25-30% a többletünk.
– Épület hőszigetelési tulajdonságai: Sokan úgy gondolják, hogy elég a becsléshez a lakás nagysága. De egy ugyanolyan alapterületű vályog vagy kőház fűtése többszörösét is fogyaszthatja egy mai korszerű, 30 cm fal + 15 cm hőszigeteléssel rendelkező házénak…
– Kinti hőmérséklet: Minél hidegebb van kinn, annál nagyobb a külső és a belső hőmérséklet különbsége, és egyre több energiát kell bevinni ahhoz, hogy a belső beállított hőmérséklet szinten maradjon.
– Szomszédok hatása (ha van) : Társasházban egyik legjobban befolyásoló tényező lehet, hogy mennyire van „körbefűtve” az adott lakás. Egy szélső (sarok) elhelyezkedésű lakás norvég paneles fogyasztása drasztikusan nagyobb lehet, mint a tömbön belüli, védett lakásé.
– Kültérrel érintkező falak száma: Legtöbbször erről hajlamosak elfeledkezni a „szakértők” és egyszerűen valamilyen légm3-enkénti teljesítménnyel szorozgatnak. Pedig nem a „m3” hűl egy adott helyiségen belül, hanem azokon a falakon keresztül távozik a hő, amelyek a külső környezettel érintkeznek, azaz a felület számít elsősorban. Pl. egy 2 vagy 3 külső fallal rendelkező sarokszoba fogyasztása és teljesítmény igénye 20-30%-al is nagyobb lehet az egyhez képest.
Ennyi ismeretlennel nem lehet pontos eredményt mondani! (Sokszor mondom vásárlóinknak a jól ismert kérdés feltételekor, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, még kb. is nehezen. Próbálja meg pl. egy gázkazánokkal foglalkozó üzletben feltenni a kérdést, még közelítőleg sem kap választ!!)
Látható, hogy a fogyasztás nem is az adott készüléktől függ elsősorban, hanem a körülményektől, azaz az adott helyiség hőveszteségétől.
Hogyan számoljuk egy helyiség fűtési teljesítmény igényét, mik a meghatározó tényezők?
Általában nem áll rendelkezésre a fűtendő helyiségre vagy lakásra komplett energetikai számítás, mely a lehűlő felületek, hőszigetelések, ablakok, stb. függvényében meghatározza az adott helyiség fűtési teljesítmény igényét a leghidegebb téli napokra. Így kiindulásképp elfogadható egy átlagos 30-35Watt/légköbméter teljesítményigény. Például egy normál belmagasságú (2,7m) 20 m2-es szobába a számolt 1890 W miatt egy db 2000 Wattos fűtőpanelt kell alkalmaznunk.
Fontos tudni, hogy ez a kiindulás inkább csak egy átlagszám, melyből pl. megtudhatjuk, hogy elég lesz-e a rendelkezésre álló Amper, szükséges-e hálózatfejlesztés, mielőtt egyáltalán elektromos fűtésben gondolkozunk.
Elmondható, hogy a Magyarországon az ingyenesen rendelkezésre álló 32 Amper az alapfogyasztás mellett kb. egy 40-50 m2 lakás elektromos fűtésének kiszolgálására elegendő biztonságosan.
Vigyázni kell a méretezéssel, mert ha véletlenül alul méretezi a fűtőpanelt, tehát az nem tudja a kifűteni a helyiséget, akkor mindaddig folyamatosan fog működni a készülék, amíg nem éri el a beállított hőmérsékletet. De mivel ezt nem képes elérni, folyamatosan fog működni. Például ha egy helyiségbe kellene a 2000 W-os fűtőpanel, de csak 1000 W-osat szerelnek be, akkor a fogyasztás a 16 kWh helyett 24 kWh lesz a folyamatos működés miatt!!
A pontos fűtés teljesítményigényhez, a várható fogyasztás számításához tehát forduljon hozzánk, keresse szaküzleteinket és elérhetőségeinket vagy használja az Önöknek fejlesztett fűtési teljesítmény MÉRETEZŐ KALKULÁTORUNKAT!